Fidesz-gnózis blog
2018. jún. 24.,
Nincsenek hozzászólások
KÉRJÜK, OLVASSA EL ÉS ADJA TOVÁBB:
A VESZETT KUTYA HARAPNI KÉSZÜL, LEGYÜNK NAGYON ÓVATOSAK!
**************************************************************************
A teljes blogunkat, további írásainkat megtalálja: https://fideszgnosis.wordpress.com
Szeretettel várjuk, hogy beszélhessünk. meg kell találnunk egymást!
A puszta ész határain belül
2018. jún. 18.,
Nincsenek hozzászólások
Összefoglalásnak és
együttgondolkodásnak szánjuk az alábbiakat:
Ha
megoldást keresünk, abból kell kiindulnunk, hogy a gnózissal
fertőzött felebarátaink igen rossz mentális állapotban vannak.
Az állapotuk, s ennek függvényében a gyógyulási esélyük attól függ,
hogy milyen szintre jutottak az ún. „gnosztikus megismerés útján”.
Akik az elején vannak, azok könnyebben menthetőek. De ők is
olyanok, mint a szekták lelkileg függő, kiszolgáltatott,
sebezhető ún. lélekrabszolgái. Közöttük a szegény fiataljaink:
főként a Fidelitas tagjai és a Felház tábora
(az IKSZ – Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség – tagjairól nincs
vonatkozó információnk). De idetartozik az a mintegy 1,5 millió
„hívő”, akik semmilyen áron, semmilyen módszerrel nem lesznek
leválaszthatóak a „mi Viktorunk”-ról. Talán még akkor sem, ha Orbán
Viktor beléjük lövet. Nekünk, mindannyiunknak, az a dolgunk, sőt
kötelességünk, hogy próbáljuk őket menteni akkor is, ha sok remény
nincs.
A beavatott gnosztikus
elit nyilván a „hívőiknél” sokkal rosszabb mentális állapotban van,
s nem csak Orbán Viktor. A gnoszticizmus a vakhitre épül, onnan
kirángatni szinte senkit sem lehet, mert a gnosztikus elitben
már senkinek sincs józan esze. A gnózis olyan, mint a
kábítószer, s hasonló tüneteket is okoz. Az a sajnálatos különbség,
hogy a „leszoktatás” nem olyan „egyszerű”, mint pl. a heroinfüggő
esetében. Tudnunk kell, hogy a gnosztikus elit a maga erejéből nem
tud már megszabadulni. Bár az ő állapotuk sem egyforma, mert a
beavatásnak fokozatai vannak: a csúcsokon lévőek gyakorlatilag
menthetetlenek. Legalábbis ember nem tud rajtuk segíteni, csak a
Jóisten. Ezért mondjuk, hogyha segíteni akarunk rajtuk,
valószínűleg inkább papot kell hívnunk, mint orvost.
Mindannyian, akik Magyarországon élünk, s nem
tartozunk a gnosztikusok közé, látjuk, tudjuk, hogy a
kormányelitnek és a kormányközeli elitnek kik azok a tagjai,
akik egészen biztosan mentálisan betegek. Az elit
gnosztikus tagjai nemcsak a tipikusan gnosztikus, hermetikus,
eretnek, a blaszfémiáig túlkompenzált, kereszténynek szánt
szövegeikről ismerhetők fel, hanem külső jelekről is. Azt kell
megértenünk, hogy azért látjuk szinte egyformának őket,
mert egyformák is: a gnózis teszi őket
egyformává. Ezért egyformák a szövegeik is, amelyek miatt akár
használhatjuk rájuk – az egykori SZDSZ elnök, Kuncze Gábor nyomán –
a papagájkommandó kifejezést is. Értelem nélkül hajtogatnak
sokszor értelmezhetetlen, saját maguk által gyártott szavakat,
mantrázásszerűen mindig-mindig ugyanazokat, s ebbéli állapotukból
kizökkenthetetlenek. Ne idegesítsük föl ezen magunkat sosem,
nyugodjunk bele, hogy ez így van, s így is marad!
Fontos
tudnunk, hogy a gnózis eltitkolhatatlan jeleket üt az
emberre:
- Egyik legjellemzőbb tünet, hogy a gnosztikus elit spirituális
boldogságot él át, ami cinikus-magabiztos könnyed
derű benyomását kelti (egy kicsit hasonló az örökmosolyú
Buddha-szobrokhoz), s gyakorta észlelhető az indokolatlan
örömködés, az ún. boldogoskodás is. Ez a kormánypárti elit több
tagjának is kifejezetten sajátja. Nem kell megértenünk, hogy minek
örülgetnek – mert ők sem tudják: ez a gnosztikus téboly jellegzetes
tünete: van, és kész.
- A másik jellemző tünet lehet ennek pont az ellenkezője: az
eredetileg emberibb emberek lelke ugyanis nem bírja elviselni a
gnosztikus útra térést, az értelmük mélyén pislákol még némi fény,
s ezért súlyosan depresszióssá válnak. A szinte szenvedést
jelző állandó rosszkedv az arcukra is kiül, mert már
nincs erejük a lelküket megszabadítani (lelkileg haldokolnak). Ezt
is látjuk a kormányelit több tagján. De ettől még ezek nem jobb
emberek, mint a Buddha-mosolyú társaik.
- Már az ókortól kezdődően előfordulhat a kívülről
bevitt kábítószerek használata is, amennyiben az illető
gnosztikus külső szerek nélkül nem tudja elérni a gnózis bódulatát,
vagy amennyiben nem bírja elviselni a lelke elvesztését. Erre is
van példa a kormánypártokban, s látjuk is némelyeken a szerek
hatását.
- Jellemző még a veszélyérzet hiányából adódó, végletekig
menő vakmerőség, ami az anyagi világ fölötti lét képzetéből fakad,
azaz az anyagi világ jelentéktelennek látása miatt következik be.
Ez szintén jellemző a kormányelit legtöbb tagjára.
- Ugyanígy az anyagi világ fölötti létből fakadó
érzelmi közöny, a teljes érzéketlenség embertársaik fájdalmai,
szenvedései iránt, az empátia-képtelenség; az erkölcs, a morál, a
tisztesség fogalmán túli létállapot. Ez pedig a
gnosztikus elit tagjai közül szinte kivétel nélkül mindenkire
jellemző.
- A keresztény eretnek gnoszticizmus speciális tulajdonsága a
megtévesztés, a hazugság, amely ab ovo, a létéből eredő, s amely a
gnosztikus személy jellembeli tulajdonságává válik szinte
kényszeres cselekményként. Valószínűleg e körbe tartozhat a
túl-verbalitás, a szétbeszélés – ha tetszik – a
papagájkommandó-effektus is; legalábbis a gnosztikus eretnekek
jellemzője a „szónoklat”.
- Jellemzőjük még az ún. „üvegfalak közé zárt lélek” szindróma:
nézik, de nem látják a világot, hallják, de nem értik a szavakat,
nem képesek fölfogni a történéseket, a rajtuk kívüli objektív
valóságot, nem értik a számukra „külvilág” játékszabályait, ezért
általában nem is képesek szabályszerűen reagálni (hamarosan már
semmire sem).
És épp ez
a sajnálatos bezárt állapot a gnózisnak azon következménye, amely
Magyarország számára talán még kedvező is lehet, ha tudunk vele
élni:
- A gnosztikus elit, szükségképpen elveszti a realitásérzékét, a valósággal való kapcsolatát, mivelhogy „megszabadult” az anyagi világtól. Ez nyilván azt jelenti, hogy nincs fogalma már a valóságról, nem tud már a realitás talaján maradni, nem képes már racionális döntéseket hozni. A döntései egy egészen másik kategóriában, másik dimenzióban logikusak ugyan – de a ratio területén nem azok. Így pl. „logikus”, hogy a gnosztikus istenembert üldözik, következően „logikus”, hogy muszáj kiprovokálnia az üldözést, mert be kell teljesülnie a gnózis-logikának: az üldözött, megkínzott istenember győzelmének: a feltámadásnak.
Azonban a
manicheusok rendszerint tévedtek: az üldöztetésüket nem a
„feltámadásuk” követte, hanem a megsemmisítésük. Nekünk sem
haszontalan – az őrültek házában még normálisoknak – ismernünk a
történelmet.